2008. április 30., szerda
Nagyon jó módszer a harmóniához
A Tai Chi Chuan a hagyományos kínai orvoslási gyakorlat hagyományába tartozik, a kínai harcmuvészetbol ered és a taoista légzogyakorlatokból származó belso tapasztalásokból fejlesztették ki. Egy évezreden keresztül különbözo családi hagyományok útján adták tovább. A Yang-stílus a Tai Chi Chuan egyik legelterjedtebb változata. E stílus utolsó Nagymestere Yang Shou Chung volt. Az o három mester-tanítványa volt Yip Tai Tak (Hong Kong), Gin Soon Chu (Boston/USA) és King Hung Chu (London). Ma a Yang stílus a Tai Chi Chuan legelterjedtebb formája, ezért nehéz minosített oktatót találni. Megfelelo képzéssel az ember testi képességei fejlodnek, jobb lesz a mentális kontrollja és jobban egyensúlyba kerül, végül egészséges és életeros lesz, még akkor is, ha a kiinduló helyzetben gyenge vagy beteg volt. A Tai Chi Chuan általában a mozgás közbeni és a nyugalmi helyzetben megtartott belso tudatoasságra alapul. “Amikor úgy ülsz, mint egy hegy, légy kész a cselekvésre, de gyors fizikai mozgás közben a tudatod legyen nyugodt és tiszta.”
Mit nevezünk narancsbőrnek?
A narancsbőr olyan betegség, mely napjainkban a nők 95 százalékának okoz problémát. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem csak idős és túlsúlyos nőknél jelentkezik, hiszen nagyon sok vékony és fiatal hölgynél is megfigyelhető.
A cellulitisz általában a comb, a csípő, a felkar és a has tájékán jelentkezik. Jellemző tünete a bőr alatt megjelenő dudoros, hepehupás réteg, mely komoly esztétikai problémát jelent.
Mi a cellulitisz?
A bőr hálószerűen tapad az izmokhoz. Az itt kialakuló zsírszövet tölti fel a bőr és az izom közti térközt.
A szakemberek túlnyomó része úgy véli, hogy a cellulitisz hátterében a bőr és az izomzat közötti réteg kollagén- és elasztinszálai között felhalmozódott zsír, szövetek közötti folyadék, toxinok, és méreganyagok állnak. Ezeknek a nemkívánatos anyagoknak a „csapdába esése”okozza a jellegzetes gödröcskéket, csomókat az erre hajlamos területeken, megszomorítva nagyon sok nő életét.
Az egészséges bőr szerkezete | A cellulitoszos bőr szerkezete |
Ezek a területek könnyen felismerhetők arról is, hogy általában hideg tapintásúak, mivel a vérkeringés itt általában kevésbé élénk, s a méreganyagok kiszűréséért felelős nyirokrendszer sem működik megfelelően. Mindezek a tényezők együttesen okozzák a celluitisztől szenvedő területek szivacsos rugalmatlanságát, és egyenetlenségét.
Hogyan ismerhető fel?
Ha testünk valamely részén hüvelyk- és mutatóujjunk közé csípünk egy bőrdarabot és azon narancshéj-szerű barázdák láthatóak, sajnos meg kell barátkoznunk a cellulit, azaz a narancsbőr fogalmával.
A narancsbőrös állapot 3 fázisa:
- amikor összeszorítva jelentkezik a narancsbőr,
- amikor állva már magától is látható,
- amikor fekve és állva is látható a narancsbőr.
Mi okozza?
- Nem megfelelő táplálkozás miatt túl sok toxin, zsír kerül a szervezetbe, ami megterhelő feladatot ró a méregtelenítő- és emésztőrendszerre. A fokozott feladatnak nem tudnak eleget tenni, ami a méreganyagok és zsír felhalmozódását okozza.
- A stressz és a mozgáshiány következtében a bőrszövet alatti izmok elveszítik feszességüket, a vér- és nyirokkeringés pedig lelassul. A középkorúak életében az elerőtlenedés egyik oka a fokozatos izomvesztés. Sokan nem tudják, hogy életünk minden évtizedében kb. 2,5 kg-nyi izomszövetet veszítünk el!
- Örökletes tényezők.
- Hormonális hatások is okozhatják, így a fogamzásgátló tabletták, hormonpótló terápiák, hormonszennyezett élelmiszerek is állhatnak a hátterében.
2008. április 28., hétfő
A legismertebb jóga irányzat. NEM torna
Hatha-yoga
A yóga egy majd 5 ezer éves, a testi, lelki és spirituális fejlődés megsegítésére kidolgozott tudományos és rendszerezett technika. Maga a yóga szó szanszkrit eredetű, jelentése: egyesülés, mely alatt a test, a lélek és a szellem harmonikus egységét érthetjük. Ezt az állapotot a szanszkrit szamádhinak nevezi; a szamádhi egy olyan megvilágosodási élmény, melynek során a yógi nem csupán saját test, lélek és szellem hármasságának harmóniáját tapasztalhatja meg, de egyben az egész univerzummal való egységét, ahhoz való mélységes kapcsolódását is. A yóga tehát nem csupán testgyakorlás, de nem is vallás, hanem a testnek, a léleknek és a szellemnek integrációjára, ill. ennek megtapasztalására kidolgozott, rendszerezett metodológia.
Hatha jóga
A fizikai önfegyelem, a testgyakorlás útja. Mi nyugaton ezt a yógaösvényt ismerjük yógaként. Testpozitúrák (ászanák), légzőgyakorlatok (pránajáma) segítségével végső soron a szellem és a lélek megfegyelmezésének útja.
A hatha yóga (Ha= nap, Tha= hold) a test, lélek és szellem harmóniáját ashtánga testhelyzetek, ún. ászanák kiegyensúlyozott gyakorlásával éri el. Az ashtanga yóga 8 ága a következõ:
1. Jáma - a másik megfigyelése
2. Nijáma - belső megtisztulás, tisztítás
3. Ászana - testpozitúrák
4. Pránajáma - légzés, és bioenergia gyakorlatok
5. Prátjahara - belső fókuszálás,érzékek visszavonása
6. Dharna - koncentrációs gyakorlatok
7. Dhrána - meditáció
8. Szamádhi - belső feldolgozás, megvilágosodás
A fenti gyakorlatok integrációja lelki gyönyörélményhez, belső eksztázishoz, jóléthez, belső nyugalomhoz, békéhez és egészséges önértékeléshez juttathatja el a jóga gyakorlót.
A hatha yóga előnyös hatásai:
Relaxáció
A yógagyakorlatok (finom lazítások, légzőgyakorlatok, meditáció és a vezetett imaginációs gyakorlatok) a test feszültségeinek oldódását eredményezik, az idegrendszert, és az érzelmeket nyugtatják.
Koncentráció
A fókuszálás, vagyis a figyelem összpontosításának képessége javítható; mivel a jóga még a testmozgásokat is a legnagyobb odafigyeléssel követi, ezzel a testtudatot ébreszti, fejleszti. Az egyensúlygyakorlatok különösképp a koncentrációs képességet erősítik.
Izomtónus
A yógapozitúrák kitartása a test minden részét, a mélyizmokat sőt még a belső szerveket is tonizálják, erősítik.
Gyógyítás
A yóga gyakorlása megdolgoztatja nyirokrendszerünket, az endokrin mirigyrendszert, masszírozza és tonizálja a szerveket, serkenti a vérkeringést és a méreganyagok eliminálásának folyamatát, mindezzel stimulálva bármilyen gyógyulás folyamatát.
Rugalmasság
A yógagyakorlatok finoman lazítják izmainkat, nyújtják az inakat.
Testi - lelki frissítés
A lassú és finom, légzőgyakorlatokkal kombinált gyakorlatok a testet nem kifárasztják, hanem épp ellenkezőleg, energizálják. Így a relaxációs gyakorlatokkal kombinálva, a yóga gyógyító hatású, és testi és szellemi felfrissülésünk, érzelmi feltöltődésünk legjobb módja.
A pránajáma
A pranayama légzőgyakorlatot jelent, melyet az ősi yógik a test és lélek megtisztításának szándékával dolgoztak ki. A prána szó életerő energiát jelez, a jáma jelentése kontrol, ill. a vezetés képessége. Így tehát a pránajáma segítségével kontrollálhatjuk, kultiválhatjuk ill. megváltoztathatjuk a prána testen belüli áramlását. A pránát a levegővel együtt lélegezzük be, és mivel a légzőgyakorlatok segítségével levegőből is többet lélegzünk be, a pránából is több jut szervezetünkbe. A legtöbb pránajáma során a légzés az orron át lassan és kiegyensúlyozottan egészen a mélyhasba lefelé történik. Eközben a gerinc egyenes, a test azonban ellazult állapotban van. Pránajáma közben a gondolatainkat elengedjük, és csupán csak magára a légzésre, ill. a közben bennünk felötlõ érzetekre fókuszálunk.
Sokféle képen megfogalmazható a yóga:
1. Yóga út Istenhez, a jóga mégsem vallás, és nem is vallási szekta.
2008. április 26., szombat
Amit a legtöbben ismernek
A 19. Század elején Henrik Ling vívómester ( 1776- 1839) Stockholmaban a masszázst egy tornarendszerbe építette be, és ezzel megvetette az alapját az ún. svéd-tornának és masszázsnak. Rendszerbe szedte az addigi kusza, kósza és szétszórt ismereteket a masszázsról, és megadta mai formáját. . Módszere ismert lett, Amerikában is átvették Németországban ezt Hoffa fejlesztette tovább, izületi mobilizációval kombinálva. Ő írta le először a masszázs helyi és távolhatásait. Újabb technikákat gyűjt össze, és leírja az 5 alapfogást, amelyet ma is tanítanak; simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés.
Az első természettudományos és orvosi szempontból számba vehető írásos összefoglalás 1867-ből a holland Metzgertől származik, aki a század elején Svédországban működő P.H. Ling vívómester kezdeményezéseit tette magáévá. A német egyetemeken megtartott előadásai komoly hatást gyakoroltak híres német vezető orvosokra, akik a masszázst fokozatosan használták fel a gyógyításban. Ezek után már komolyan megindult a masszázs elméleti kutatása is Tanítványai tovább művelték tanait. Mosengeil az 1875.- évi sebészkongresszuson beszámol a masszázzsal elért eredményeiről, és a hatások elméleti magyarázatát adja. Itt vetődik fel először a kérdés, amelyik csak sokkal később vált tisztázottá; a mechanikus hatásokon kívül beszélhetünk –e ideghatásokról is?
Egyre több neves orvos és tudós vezeti be intézetébe a masszázst is.
1890-ben William Murell londoni klinikus vezette be előszőr a masszázsképzést az orvosképzés részeként.
Kirchberg 1926-ban megjelent könyvében összegezte a masszázzsal elért tudományos és gyakorlati eredményeket. Az ezután következő időszak kutatásai már az újabb, speciális masszázs fajták kifejlesztéséhez vezettek.
A masszázs elméletét és gyakorlatát jelentősen befolyásolta Headnek és utána másoknak az a felismerése, hogy az emberi test szegmentált (szelvényezett) a gerincvelőben. A gerincvelőből kiinduló ideggyökök által ellátott bőr, izom, csont, zsiger területeken olyan értelemben érvényesül, hogy a szelvény egy-egy elemében beálló változás (ingerület) a szelvényhez tartozó egyéb részeken is változásokat hoz létre. A korszerű masszázs a bőr egyes területein alkalmazott mechanikai ingerléssel a szegmentálisan hozzá tartozó szervekre, életfunkciókra is hatással van.
A masszázs módszertana rohamosan fejlődött. Mind több hatást és alkalmazási területet tártak fel. Már nem csak a gyúrás fogalmát ölelte fel, hanem a klasszikus masszázs mellett egyéb masszázsfajták is kialakulta
2008. április 25., péntek
Az emberi szellem hasonlatos a lótuszvirághoz. Mint ahogy a lótusz a tavak és mocsarak iszapos fenekéről tör fel a víz felszínére, úgy sarjad ki az emberi szellem is az anyagi világ sötétjéből és úgy emelkedik föl a fény felé.
És miként a lótusz a vizek felszínén szétterjeszti leveleit, majd pedig a napfény hatására kibontakoztatja szépséges virágát, úgy bontakozik ki a szellemi mivoltát fölismerő emberi lélek is a magasabb világok fényénél a magasabb rendű erők hatására.
De ehhez az szükséges, hogy - mint a lótusz - boldogan kitárjuk lelkünket a szellem napsugara előtt és hagyjuk, hogy a magasabb világokból szüntelenül leáradó fények érleljék bensőnket, miként a Nap sugarai a lótuszvirág szívét.
Mikor tehát úgy érezzük, hogy lábunk elmerül a föld sarában, emeljük fel lótusz-szellemünket a legmagasabbhoz, ami számunkra létezik. Lelkünk már-már összecsukódó szirmai újra erőt, színt és szépséget nyernek majd tőle.
Egy kicsit a masszázsról majd a mozgásokról
Azzal mindenki tisztában van, hogy a masszázs elsődlegesen az izmokra és az ízületekre hat. Kevesebben tudják azonban, hogy emellett számos kedvező hatása van: oldja a stressz, fiatalítja a bőrt, lassítja az öregedést.
A különböző masszázstechnikákban közös, hogy a kezelt szervben helyi, és az egész testre kiterjedő hatásokat váltanak ki. A legismertebb hatás, hogy a masszírozott területen vérbőség alakul ki, több tápanyagot kap a bőr, a káros anyagok gyorsabban kiürülnek. Az izmok fellazulnak, a görcsök feloldódnak, bennük olyan anyagok képződnek, amelyek fokozzák a teljesítőképességet. A masszázs hatása túlterjed a kezelt testrészen. Ezt a mai orvostudomány azzal magyarázza, hogy az idegek az ingert a kezelt testrészhez vezetik, amelyen keresztül a belső szervek működése is pozitívan befolyásolható. A hagyományos keleti orvoslás ezzel szemben a masszázsnak az életerő (csí, prána) áramlását befolyásoló hatásával magyarázza ezt a hatást.
A masszázs története valószínűleg egyidős az emberiséggel. A legrégebbi írásos emlékek a masszázs gyógyításra való használatáról az ókori Kínából származnak. Kezét az ember ösztönösen is használja fájdalma enyhítésére; ha ütést, görcsöt kap, önkéntelenül kap a fájó testrész felé, hogy azt védje, dörzsölje, nyomkodja, masszírozza. A kínaiak úgy vélik, hogy a masszázs nemcsak a fájdalom enyhítésére és nemcsak mozgásszervi problémák kezelésére, hanem belső szervi betegségek enyhítésére is alkalmas.
Lassítja a bőr öregedését
A masszázs erősíti a faggyú- és izzadtságmirigyek kiválasztó munkáját, eltávolítja az elhalt hámsejteket, javítja a bőr anyagcseréjét, puhítja a hegeket és erősíti a szervezet védekezőképességét. Ugyanakkor rugalmassá teszi a bőrt, lassítja öregedését.
Csökkenti a fájdalmat
Bizonyos masszázstechnikák hatékonyan csökkentik az érző idegvégződések érzékenységét, ezért ezeket gyakran alkalmazzák fájdalomcsillapításra ideggyulladás és idegfájdalmak esetén. A lágy fogások stimulálják a mozgatóidegeket, emelik az izmok ingerelhetőségét.
Megnyugtat
Egyes technikák nem csupán a mozgásszervi betegségek esetén, hanem mentális értelemben is hathatós segítséget nyújthatnak. A lágy masszázsfogások megnyugtatják az idegeket, segítenek az ellazulásban és enyhítik vagy teljesen elűzik a páciens aggodalmát, nyugtalanságát.
Hatása az izmokra és ízületekre
Intenzív testmozgás után az anyagcsere során termelődő tejsav lerakódik az izomszövetekben, ami izomlázat, izomgörcsöket eredményezhet.
A masszázs elősegíti a tejsav eloszlását és kiürülését a fáradt izomzatból, ezáltal enyhíti a fájdalom és fáradtságérzetet. A sportolók verseny előtti felkészítése során alkalmazott masszázs segít a fáradtság csökkentésében, javítja az izomtónust, fokozza az izom rugalmasságát és az összehúzódás erejét növelve, erősíti az izmokat. Az izomsorvadás és gyermekbénulás utáni maradványbetegségek kezelésében is hasznos, mivel lazítja, és egyben fokozza az izmok és inak rugalmasságát, fellazítja az összenövéseket.
Csont vagy izületi sérülések után, mivel az izmok és ízületek mozdulatlanságra kényszerülnek, lelassul a helyi vérkeringés, nyirokpangás következik be, ez pedig duzzanathoz, izomletapadásokhoz vezet. Megfelelő masszázs alkalmazásával felgyorsíthatjuk a vér- és nyirokkeringést, eloszlik a duzzanat, fellazul az összetapadás, és az ízület visszanyeri egészséges aktivitását.
Hatása a keringési rendszerre
A keringési rendszerre is pozitív hatást gyakorol. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy a masszázs növeli a hajszálerek mennyiségét, tágítja az ereket, ezáltal fokozódik a vérkeringés. A beteg területeken segíti az érhálózat újraépülését, visszaállítja az érfalak rugalmasságát, az erek átjárhatóságát.
Fenti hatásai miatt bizonyos technikákat előszeretettel alkalmaznak magas vérnyomás, koszorúér-betegségek, agyi vérellátási elégtelenség kezelésére.